Emmao története
A születéstől napjainkig
A Kezdetek
2000. Február 21-én születtem (23:20-kor) Evangeline néven. Már egész kiskoromban csak is feketét hordtam, és imádtam a holtakat "tanulmányozni". [...] Az iskolában nem mondhatnám, hogy nagyon kedveltek. Leginkább a nálam fiatalabb gyerekekkel tudtam megtalálni a közös hangot, bár ez még a mai napig is így van. Az osztályomban csak egy lány barátkozott velem. [...] Szinte mindennap -mikor éppen hazafele tartottam a suliból- felszedtem egy-egy elütött állatot és elrejtettem a szüleim elől a szobámban, egész pontosan a titok dobozkámba, amit egy nap anyám megtalált és az egészet kidobta. Bár ez nagyon elszomorított, akkor sem hagytam abba a halott állatok és madarak összegyüjtését, amit anyám annyira nem is ellenzett, de csak az udvarban tarthattam őket. [...] Mikor abbahagytam gyűjögetni a holttesteket, elkezdtem rajzolni, amit a mai napig is folytatok. Általában cirkuszokról rajzoltam, de jobban tetszettek a gyilkosságok, ezért a kettőt néha összeraktam. Egy ideig rajz szakkörre is jártam, de a tanáromnak nem tetszett, hogy csak Temetőkről és Halálról rajzolok, ezért pár hét után kitiltottak.
[...]
Jelenleg Pest-megyében élek, egy kis faluban. Színeket még ma sem viselek (esetleg csak a rúzsom színeit váltogatom). [...] Bár nagyon szeretnék, nap mint nap kijárni a temetőbe barátnőim társaságában, sajnos nem tehetem, mivel a találkozást nehéz összehozni velük. [...] Manapság már szinte csak videókat készítek és rajzolok, bár a holttesteket még ma is gyüjteném. [...] Szerencsére most van egy édes kis fekete macskám -bár még csak 2 éves-, Boxi. Imádom a kis démon királyt és ő is szeret engem, mivel elég nyílvánvalóvá teszi. Bár azt is nyílvánvalóvá teszi, hogy ugyanazokat szereti, amiket én.